Napkollektor sörösdobozokból
Mindenek előtt javaslom, Kedves Olvasó, hogy nézd meg ezt az oldalt:
Az itt találhatók ösztönöztek arra, hogy próbaképp építsek egy ilyet. Ez egy levegős napkollektoros fűtés-kiegészítő rendszer. Érdekessége, hogy kiürült alumínium sörös- ill. üdítős dobozokból épül fel. Mivel nálunk többségében sörösdobozok fordulnak elő, az elkészült példány csak sörösdobozokból áll. A kollektor a nevét is innen kapta: sörkollektor. Amíg jobb elnevezést nem találunk, így fogom emlegetni.
Az Index.hu>>Fórum >> Életmód >> Házépítés, lakásügyek >> Napenergia?... Napenergia!! topikján részletes beszámolót találsz erről a témáról, az építés körülményeiről.
Az építés üres dobozok gyűjtésével kezdődött. A dobozokat célszerű minél hamarabb vízzel kiöblíteni (esetleg áztatni), hogy elkerüljük a kellemetlen szagokat. Felhívom a figyelmet, hogy az italosdobozok készülnek alumíniumból és vasból is. Erre véletlenül jöttem rá. Javaslom a csak alumínium dobozok használatát. (Egy kis mágnessel könnyen szétválogathatók, és a tapasztalat szerint alumíniumból van több.)
Amikor kellő számú doboz összejött a dobozokat ki kell fúrni. Célszerű az 1. képen bemutatotthoz hasonló körkiszúró szerszámmal, egy szabályozható fordulatszámú kézifúrógép segítségével (2. kép) alacsony fordulaton. A kiszúró 44 mm átmérőjű, ez jó alulra is, felülre is. Ez a szerszám fára ajánlott, de minden gond nélkül kb. 600 kiszúrást elvégeztem élezés nélkül. Egy megvezető fúróhegy is tartozik a szerszámhoz, de erre itt most nincs szükség.
![]() |
![]() |
![]() |
1.kép |
2.kép |
3.kép |
Felhívom a figyelmet, hogy a művelet balesetveszélyes ! Mivel a doboz igen vékony falú, könnyen okozhat sérülést.
A körkiszúró használata is nagy figyelmet igényel.
A fúrás biztonságosabbá tehető, ha egy egyszerű megvezető gyűrűt (3. kép) készítünk vagy készíttetünk. Ennek anyaga danamit, esztergályos gépmunkát igényel. A sörösdoboz aljára és tetejére is feltehető, megvezeti (központosítja) a kiszúrót. A fúrót csak a gyűrűbe helyezés után szabad indítani, és ha átszakadt a tető vagy az aljrész, a balesetek elkerülése érdekében csak a teljes leállás után szabad kivenni! A kiszúrásnál nem mindig szakad le az anyag, ennek eltávolítása egy laposfogóval (vagy egy erősebb csipesszel) megoldható.
Ne nyúljunk kézzel a kifúrt dobozba!
A fúrás után a ragasztás az egyik legfontosabb művelet. A ragasztást sziloplaszt-tal végezzük, ennek hőállósága legalább 200 °C legyen. (Létezik 280°C, és 300°C hőtűrésű is.) A ragasztás előtt a felületet zsírtalanítani kell, erre a foltbenzin alkalmas. Ezt a műveletet lehetőleg szabadban, vagy jól szellőzethető helyiségben ecsettel végezzünk.
Vigyázat! Ez tűz és robbanásveszélyes! Nyílt láng használata és dohányzás mellőzendő!
Az egyik sörösdoboz tetejébe jól illeszkedik a másik alja. Ha 44mm-es átmérőjű furatot készítünk, a tetőn marad egy kis perem. Erre a részre egyenletesen sziloplasztot juttatunk, és belenyomjuk a másik doboz alját, igy kívülre nem kerül a ragasztóból. A kötési idő után megfelelően rugalmas és egyben tömített is a ragasztás. A 4. kép egy metszet az összeragasztott dobozokról.
![]() |
![]() |
4.kép |
5.kép |
A ragasztáshoz egy sablont kell készíteni, amely két egyenes, megfelelő hosszúságú, kb. 10 cm széles deszkából áll. A deszkákból összeszögelünk egy vályút, amely biztosítja, hogy a csövek egyenesek legyenek. A ragasztó megkötéséig ebben maradnak a csövek. A dobozokat nagyméretű befőttes gumival rögzítsük, amit a deszka hátsó oldalába beütött apró szegekre akasztunk.
A perdítőelemek a sörösdobozok oldalából nyert lemezből készülnek. Ezek feladata, hogy a csőben turbulens áramlást hozzanak létre, így az áramló levegő több hőt von el a felmelegedett dobozfaltól. Egyszerűen egy vékony hegyű alkoholos filctollal előrajzoljuk, papírvágó ollóval kivágjuk, majd egy laposfogó segítségével meghajtogatjuk (5. és 7. képek). A perdítőelemeket le kell gyártani a ragasztás előtt. A csövek ragasztásának folyamatát a 6. - 10. képek mutatják. Az összeragasztott dobozok csövet alkotnak, a 11. képen látható az elkészült cső, ami a sablonban marad a sziloplaszt kötéséig.
![]() 6.kép |
![]() 7.kép |
![]() 8.kép |
|
![]() 9.kép |
![]() 10.kép |
Az osztó/gyűjtő dobozok 1mm-es alumínium lemezből készültek (12. kép), az éleknél a rések sziloplaszttal lettek tömítve. A dobozok fedelébe 55 mm átmérőjű körkivágás készült állványos fúrón, körkiszúróval. A kifúrt tetők a 13. képen láthatók. Az osztó fedelébe be lett ragasztva az első dobozsor. (14., 15. képek.) A következő, a 16. kép az összeállított abszorbert mutatja az osztó és gyűjtő dobozokkal festés előtt. A ragasztásnál ügyelni kell arra, hogy a sziloplaszt kötési ideje lassú, 20°C-on 65% relatív páratartalom mellett kb. 1,5mm/24 óra !! Az összeragasztott elemeket tehát legalább 24 órát kötni kell hagyni.
![]() 14.kép |
![]() 16.kép |
|
![]() 12.kép |
||
Az abszorber egy fából készült dobozba kerül (17. kép). A doboz hátlapja farostlemez, merevítésként lécekből kazettákat alakítottam ki, ezekbe került a kőzetgyapot szigetelő amit egy vékonyabb farostlemez takar. A 18. képen a behelyezett szigetelő látható, a túlsó rész már burkolva van. A be- és kifúvó lyukakat lécekkel körbe kell venni, hogy ne hulljon ki a szigetelés.
![]() |
![]() |
17.kép |
18.kép |
A fadoboz alapozó favédelmet, majd festést kapott. A négy sarkára laposvasból kialakított felfogó lett felcsavarozva (19. kép). Ezután a dobozt felfogattam a házfal kijelölt helyére. Ehhez a mosdók felerősítéshez használatos 10 mm-es tőcsavarokat használtam. Következhetett a fal átfúrási helyének átjelölése (20. kép). A kollektorba a befúvás alul 100mm-es, a visszafúvás a helyiségbe felül 125 mm-es légtechnikai csővel lett megoldva. A doboz két nyílása átlósan helyezkedik el. A faláttörésbe alul 125mm-es, felül 160mm-es PVC védőcső került, ezek purhabbal lettek rögzítve. A védőcső és a légtechnikai cső közti hézagot szivacsdarabokkal tömítettem.
![]() |
![]() |
19.kép |
20.kép |
Következő lépésként végre a dobozba került a 600°C-ig hőálló festékkel mattfeketére lefújt abszorber, majd a doboz 3mm-es víztiszta, tömör, polikarbonát fedést kapott. A polikarbonát lapot 25x50 mm ALU "L" profillal szorítottam le. A doboz szélére és a leszorítóra nyílászárók tömítésre ajánlott E-profilú "EPDM-gumit" ragasztottam.
A doboz két rövidebb oldala úgy lett kialakítva, hogy a polikarbonát enyhén domború legyen. Erre azért volt szükség, hogy kellő merevséget adjon az egyébként könnyen hajló, lágy lemeznek. A polikarbonát jó fényeresztő képességű, ütésálló, az üvegnél könnyebb anyag.
A 21. képen a behelyezett abszorber látható, még fedés nélkül, de a 22. képen már teljesen kész a kollektor! A 23. és 24. képen pedig már a végleges helyén látható.
![]() 23.kép |
![]() 21.kép |
![]() 24.kép |
![]() 22.kép |
A kollektor adatai:
szélesség: |
1238 |
mm |
magasság: |
2966 |
mm |
a faltól való kiállás maximum: |
180 |
mm |
teljes felület: |
3,67 |
m2 |
a sugárzás szempontjából hasznos felület: |
3,5 |
m2 |
tömeg: |
76 |
kg |
befúvó nyílás névleges átmérője: |
100 |
mm |
kifúvó nyílás névleges átmérője: |
125 |
mm |
felhasznált alumínium sörösdobozok száma: |
270 |
db |
beépített perdítőelemek száma: |
252 |
db |
elhelyezés: |
függőleges |
Költségek:
policarbonát 1240x3050: |
24 000 |
Ft |
osztó/gyűjtő anyag+munkadíj: |
15 360 |
Ft |
faanyag: |
10 489 |
Ft |
festékek: |
13 890 |
Ft |
sziloplaszt: |
2 796 |
Ft |
faragasztó: |
1 190 |
Ft |
kötőelemek: |
2 862 |
Ft |
ALU idomok a PC lefogásához: |
5 770 |
Ft |
légtechn. cső+csőcsonkok: |
1 555 |
Ft |
PVC cső /védőcsőnek: |
1 400 |
Ft |
kifúvó rács: |
1 590 |
Ft |
hőm. különbség kapcsoló: |
3 990 |
Ft |
tömítés (EPDM E-profil): |
1 796 |
Ft |
ÖSSZESEN: |
86 688 |
Ft |
A méretek megválasztásánál egyrészt az anyagok mérete, másrészt a helyiség magassága volt a meghatározó azon kívül, hogy a lehető legnagyobb méretre törekedtem. Meghatározandó feladat még az alkalmas ventilátor típusa és teljesítménye.
A ventilátor vezérlése
Ennek a rendszernek egy hibája, hogy nem tudja tárolni a hőt. Csak akkor fűt, ha süt a Nap, a termelt hőt pedig rögtön fel kell használni. Ha nem süt a nap akkor viszont ne legyen benne levegőáramlás, különben lehűti a szobát. Ezt a befúvó csőben elhelyezett, légtechnikai eszközöket árúsító boltokban kapható visszacsapó szeleppel minimális hőveszteség mellett meg lehet oldani.
A légbefúvó ventilátort egy hőmérséklet-különbség kapcsoló (építőkitt formájában is kapható) vezérli. Egy-egy hőérzékelő kerül a felső meleg és az alsó hideg ágba. Ha napsugárzás éri a kollektort, felmelegszik benne a levegő, fent a hőmérséklet magasabb lesz, a hőmérsékletkülönbség-kapcsoló bekapcsolja a ventilátort, ami nyitja a visszacsapó szelepet. A helyiségből beszívott levegő beáramlik a kollektorba, felmelegszik a csövekben, és visszajut a terembe. Amennyiben már nem melegebb a visszaáramló, a kapcsoló lekapcsolja a ventilátort, a visszacsapó pedig lezárja a nyílást.
A hőmérsékletkapcsolót (így a ventilátort) egy szobatermosztát határolja. Ennek a termosztátnak a beállított kapcsolási értéke egy picit (0,5-1°C-al) magasabb, mint az eredeti fűtőrendszer (továbbiakban fő-fűtés) termosztátján beállított érték, így a kiegészítő napkollektoros fűtés "elsőbbséget élvez", hamarább indul. Amikor a kollektor meleg levegőt fúj be a helyiségbe, a fő-fűtésrendszer termosztátja melegebbet fog érezni, tehát nem kapcsolja be a fűtést, a kiegészítő fűtés fog dolgozni. Amennyiben a helyiség hőmérséklete meghaladná a kollektor termosztátján beállított értéket, a szoba túlfűtésének elkerülése érdekében leállítja a ventilátort. Az így esetlegesen kialakuló magas (akár 150 °C, vagy magasabb!) üresjárási hőmérsékletet a kollektor anyagai bírják, a ragasztó is 200°C-ig használható. Viszont a jelenlegi keleti tájolásnál ilyen probléma sajnos nem várható, nyáron pedig le lesz takarva vagy le lesz szerelve.
Abban az esetben, ha a napsütés gyenge, a kollektor nem tud elég meleget termelni, a helyiség hőmérséklete csökken, a fő-fűtőrendszer termosztátja be fogja kapcsolni a fűtést. Természetesen az is előfordulhat, hogy a hagyományos fűtés is, és a kiegészítő fűtés is párhuzamosan működik � mivel nagyobb a helyiség hőszükséglete. A szoba hőmérsékleténél magasabb hőmérsékletű levegő ilyenkor rá fog segíteni a meglévő rendszerre.
Próbaüzem
A kollektor főpróbája még a végleges helyére történő felszerelése előtt a kertben volt, 2006. jan 26-án. Felhőmentes téli nap, dél körül, amikor a Nap a legerősebben sugárzott. Egy kis ventilátorral fúvattam be a levegőt, és hőmérőkkel mértem a be- és kilépő levegő hőmérsékletét. Egy kis anemométerrel pedig a kiáramló levegő sebességét. A keresztmetszet ismeretében meghatároztam a tömegáramot, a hőmérsékletkülönbségből (valamint a levegő fajhőjének ismeretében) számítható volt a kollektor teljesítménye.
A kinti hőmérséklet -3 °C volt, kollektorból percenként több mint fél köbméter +62 °C-os levegő tódult ki. A mért adatokból 700 W körüli érték jött ki. Ha a műszereim összpontatlanságát és a kijelzők kerekítési hibáját a +/- 5%-os tűrésbe helyezem, akár a 736 W-os eredmény is kijöhetett volna. Ez pedig éppen 1 lóerő !!! Ezt is beírtam a fórumba, mégpedig így: "...a sörkollektor lehozott egy lovat a Napból! Lehet, hogy sörösló volt!..."
A tapasztalt eredmények tehát bíztatóak, napsütéses időben a kollektor alkalmas fűtéskiegészítésre.